Visszatérő pánikbetegség

A pánikrohamok osztályozhatóak aszerint, hogy a roham milyen szituációban jelentkezik. Eszerint megkülönböztethetünk: A spontán fellépő pánikrohamot, mikor a rohamot nem szituatív vagy környezeti körülmények váltják ki, B szituációhoz kötött pánikrohamot, mikor a roham csak bizonyos valós vagy elképzelt visszatérő pánikbetegség jelentkezik, pl.

Visszatérő pánik?

A pánikzavar diagnózisának felállításához visszatérő, váratlan pánikrohamok előfordulása szükséges. Pánikbetegségről beszélünk, amennyiben a fentebb leírt pánikrohamok ismétlődnek, és a betegnek életviteli nehézséget okoznak. A pánikrohamok visszatérő pánikbetegség megjelenhet a magától a rohamtól, és a vele járó, ismeretlen testi tünetektől való félelem.

A betegek nem tudják megjósolni, hogy a pánikroham mikor és hol fog fellépni, és az egyes epizódok között a következő pánikrohamtól való fokozott szorongás jellemzi őket.

A rohamok bármikor, akár alvás közben is megjelenthetnek. Hosszuk általában rövidebb, mint 10 perc, azonban egyes tünetek hosszabb ideig is fennállhatnak.

Pánikbetegség – Wikipédia

A pánikbetegségben szenvedő betegek életminőségét a betegség jelentősen rontja. Fontos, hogy mielőbb, még az elkerülő magatartásformák megjelenése előtt segítséget keressenek.

• A pánikbetegség tünetei - Online pszichológus
• Visszatérő pánik? - Szorongás, pánikbetegség
• Magas vérnyomás 100 stroke

A pánikbetegség agorafóbiával szövődik leggyakrabban, azaz a pánikbetegek élete olyan mértékben korlátozódik, hogy mindennapi teendőiket a fellépő, pánikrohamtól való félelem miatt nem, vagy csak olyan személy kíséretében tudják ellátni, akiben megbíznak.

A pánikzavar gyakran szövődik depresszióval, a betegek nem hisznek gyógyulásukban, alvásuk romlik, negatív gondolatokon tépelődnek, a halálfélelem ellenére öngyilkossági gondolatok is megjelenthetnek.

Milyen veszéllyel jár a pánikbetegség?

A pánikbetegség az egyik legjobban kezelhető szorongásos megbetegedés, azonban megfelelő terápiás segítség nélkül akár évekig is fennállhat, egyre súlyosbodó formát öltve.

A betegség terápiájában a nyugtató és hangulatjavító gyógyszeres kezelés mellett kiemelten fontos a pszichoterápia. Gyakori a késői serdülőkori, fiatal felnőttkori kezdet, de pánikrohamok talaján nem minden esetben alakul ki pánikzavar.

Pánikbetegség családon belüli előfordulása a pánik kialakulásának esélyét jelentősen növeli.

Az ismert és kezelt betegek aránya valószínűleg a pánikbetegségben szenvedők számának csak a töredéke. Ennek hátterében állhat egyrészt, hogy visszatérő pánikbetegség betegek kezelése gyakran nem a pszichiátriai, pszichológiai ellátórendszerben történik.

A mögöttes szervi visszatérő pánikbetegség. A pánikbetegség okai A pánikzavar kialakulásának magyarázatára a különböző iskolák eltérő elméletekkel rendelkeznek. A biológiai elméletek a pánikzavar hátterében genetikai meghatározottság talaján kialakuló biokémiai eltérések meglétét feltételezik.

A pánikbetegség és az időjárás kapcsolata

A pánikzavar egyes családokban gyakoribb, mely az öröklődés szerepét hangsúlyozza, azonban sokaknál negatív családi kórtörténet mellett alakul ki a pánikbetegség, ami alapján külső kiváltó tényezők oki szerepe is felmerül.

Az első roham kialakulásában nagy szerepe lehet a testi betegségeknek, a stresszel teli életeseményeknek. Az utóbbi évek irodalmában egyre nagyobb szerephez jutnak azonban visszatérő pánikbetegség pszichológiai magyarázatok, melyek azonban szintén fontosnak tartják az élettani sérülékenységet a pánikrohamok keletkezésében Egyesek a pánikroham kialakulásában a CO2-szabályozás visszatérő pánikbetegség tartják elsődlegesnek.

Egy másik elmélet szerint a szervezet veszélyes helyzetekre kialakított "riasztórendszere" aktiválódik szükségtelenül, akkor is, ha nincs vészhelyzet.

Az aktiválódás pontos oka tisztázatlan. Mások szerint a pánikrohamok keletkezésében a "normál" testi tünetektől való ijedtség, azok katasztrófa-előjelként való értékelése állhat, kialakítva így egy ördögi kört, hiszen visszatérő pánikbetegség fokozott szorongás, félelem a tüneteket pl. A pánikbetegség tünetei A pánikrohamok leggyakoribb tünetei: hirtelen jelentkező heves szívdobogás-érzés, szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás- vagy légszomj-érzés, fuldoklás torokgombóc-érzésmellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi kellemetlenség-érzés, szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés, a realitás elvesztésének érzése, vagy olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna a testétől, illetve a megőrüléstől vagy az önkontroll elvesztésétől való félelem, valamint halálfélelem, zsibbadás, érzéketlenség, vagy bizsergés, hidegrázás vagy kipirulás.

Az agorafóbiával szövődött pánikzavar jellemzője, hogy a beteg olyan helyeken, vagy helyzetekben félelmet érez, ahonnan nehéz elmenekülni, vagy nincs kéznél azonnali segítség. Tipikusan nehézséget okoz: elmenni otthonról, tömegben lenni, sorban állni, hídon lenni, járművel utazni.

Pánikbetegség

Visszatérő pánikbetegség félelemérzet miatt a beteg a nehézséget okozó helyzetet, ahol pánikroham potenciálisan előfordulhat, kerüli, visszatérő pánikbetegség pedig csak megbízható társ segítségével viseli el. A diagnózis felállításához a fentebb felsorolt tünetek közül legalább néggyel jellemezhető, visszatérő, váratlan pánikrohamok jelenléte, visszatérő pánikbetegség a rohamok között újabb rohamoktól való tartós aggódás, félelem fennállása szükséges.

Mivel a pánikroham tünetei több testi vagy más lelki betegség visszatérő pánikbetegség utánozhatják, kiemelten fontos, hogy a tünetek hátterében esetlegesen felmerülő testi betegségeket a diagnózis felállítása előtt kizárják.

Amennyiben nem sikerül szervi okot igazolni a tünetek hátterében, úgy a pánikbetegség pszichiátriai kezelése elkezdődhet. A pánikbetegség terápiája A pánikzavar terápiája más pszichiátriai betegségekéhez hasonlóan összetett. A betegség gyógyszeres kezelésben a különböző hatásmechanizmusú antidepresszív szereknek triciklikus szerek, vagy SSRI visszatérő pánikbetegségilletve a szorongásoldó gyógyszereknek benzodiazepinek, buspiron van szerepük.

A pánikzavar fizikális tüneteinek szapora pulzus, szívdobogás-érzés kezelésére béta-blokkolót is gyakran alkalmaznak, ez azonban csak a testi tüneteket javítását szolgálja.

A pánikbetegség tünetei

A pánikzavar kezelésében kiemelkedően fontos a pszichoterápiás kezelés. Kutatások szerint a pánikzavar terápiájában a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együttes alkalmazása különösen hatékony. A különböző terápiás módszerek közül kiemelhető a kognitív viselkedésterápia, mely bizonyítottan hatékony a pánikzavar kezelésében. A kognitív és a viselkedésterápiák szintén jól alkalmazhatóak.

Önsegítő vagy támogató csoportok látogatása is hasznos lehet, azonban a szakmai kezelést nem helyettesíthetik. Különböző stresszkezelő technikák elsajátítása szintén pozitív irányba befolyásolhatja a terápiát.

Pánikzavar, pánikbetegség tünetei és kezelése

A koffein, valamint az alkoholfogyasztás ronthatják a tüneteket, így a szorongást fogyasztásuk csökkentése is mérsékelheti. A pánikbetegség lefolyása Pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációjával a betegség jól kezelhető, a pánikrohamok előfordulása ritkul, vagy megszűnik. Egyéb tudnivalók a pánikbetegségről Komorbiditás: a betegség gyakran szövődik más pszichiátriai megbetegedéssel, mint a depresszió, illetve a drog- vagy alkoholfüggőség.

A depresszió legfontosabb tünetei a levert hangulat, az érdeklődés csökkenése, jelentős súlyváltozás, alvászavar, fáradtság, értéktelenség-érzés vagy bűntudat, koncentrációzavar, a halál gondolatával való gyakori foglalkozás. Az egyidejűleg fennálló depresszió külön antidepresszív kezelést igényel.

Háziorvos-Továbbképző Szemle. Psychiatria Hungarica.