Szív egészsége környezet művészet. A természet és lelkünk egészsége – Tegyünk önmagunkért!

Egészségmegtartás és épített környezet workshop

Az ember szintjén ugyanez a kulcskérdés: az anyagi és az emberi tényezőknek, a külső környezet és a személyiség információs és energiafolyamatainak egymásba áramlása. Az ökoszisztémáknak telihold és magas vérnyomás léptékű formái vannak. Ilyenek például az egyes ember és közvetlen környezetének kölcsönhatása, a természet és az ember, a társadalom és az ember kölcsönhatása.

Ez utóbbi csupán dominanciabeli különbség.

Nem elég neki a valóság, értelmet követel, nem elég neki a világ, világkép kell. Szívesen foglalkozik a részletekkel, de az egész felől száll feléjük, s egy még nagyobb egész felé tör rajtuk át utat. Az iskola életének minden területe ezt a célt szolgálja, azaz nem csak a tanításnak, de felépítésében, működésében, az iskola egész életének kell példaként szolgálnia a gyermekek fejlődésében.

Érintetlen természettel ma már alig találkozunk, s a társadalmi környezet is többnyire tartalmaz természeti elemeket. Az egyén és környezetének kölcsönhatása a megismerésen és a cselekvésen keresztül valósul meg. Az ember tehát pszichológiai folyamatai segítségével szabályozza e kölcsönhatást, épül be környezetébe, alakítja, illetve szív egészsége környezet művészet meg otthonát ebben a világban.

Sólyom László Bevezetés Magyarország természeti szépségekben és - a gazdasági szempontú megítéléstől eltérően - erőforrásokban gazdag ország. Szelíd és vadregényes tájaink, erdőségeink, barlangjaink, folyóink, mocsaraink, termőföldjeink, homokpusztáink vannak. Ezen a tájon több tízezer éve élnek emberek, mindenkor használták a természeti erőforrásokat és kialakították az emberi létezés feltételeit.

E folyamat részletes leírása megtalálható Várkonyi Dezső A cselekvés lélektanában 7valamint az általam írt tankönyvben, illetve jegyzetben. Az ember és a természet kölcsönhatásának vizsgálatában és szabályozásában a cél az ember és a természet összhangjának a biztosítása.

Beszéljünk a szívről – egy kicsit másképp

Ez csakis a természet törvényeinek a figyelembevételével, azoknak engedelmeskedve lehetséges, hiszen az ember természeti lény.

Ebben a biológus és a pszichológus egyetért.

Kellermayer Miklós sejtbiológus a személyiségformálás természeti rendjéről ben így írt: „Amíg az ember benne élt a természetben és a természet adta életének ritmusát, nem volt semmi baj. Az érintetlen természetből jövő differenciációs szignálok tökéletesen szolgálták a főcélt, a gyermekek társadalomba illő, a társadalmat hasznosan szolgáló személyiségformálást.

Egészség Az első számú halálok a világon Minden évben közel 18 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami több mint az összes rák együttvéve.

Az ember hatásai, visszahatásai a természetre többnyire mesterséges beavatkozások. Fontos, hogy ezek ne bontsák meg, illetve állítsák helyre az ökológiai egyensúlyt. Ezek is multidiszciplináris teammunkát igényelnek, amelyben a vízgazdálkodás, az erdő- és vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, a biokémia, a népegészségügy és a törvényalkotás szakemberei dolgoznak együtt.

A társadalmi környezet és az ember kölcsönhatása önmagában is köteteket kitevő multidiszciplináris problémakör.

A természet és lelkünk egészsége – Tegyünk önmagunkért!

A társadalmat – igen leegyszerűsítve – két fő összetevőre bonthatjuk: az épített társadalomra, melynek fő elemei a munkahelyi, illetve lakóépületek; és az emberek világára, amely laza vagy szervezettebb csoportokra tagolódik. A szív egészsége környezet művészet ezek lakóhelyi, illetve munkahelyi környezetként egy alrendszert alkotnak, és számos probléma forrásai.

Még felsorolásban sem nyújthatunk e problémákról teljes áttekintést. Itt csupán néhányat megemlíthetünk, mint például a munkahely tárgyi környezetének a lakóhelyi környezetnek épület, városrendezés, urbanizáció és az építészet, természet és művészet találkozásának néhány kérdését. Ennek megfelelően az érintett tudományos szempontok is sokrétűek: fizika, meteorológia, építészet, közlekedéstudomány, híradástechnika, ergonómia, munkapszichológia, szociálpszichológia, szociológia és esztétika.

• Egészségmegtartás és épített környezet workshop
• Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia
• Hipertóniás fejfájás

A tudományok sora még így sem teljes. Az ökoszisztémák közül egyet általános és pedagógiai jelentősége miatt kiemelünk. Ez a gyermek és miliőjének kölcsönhatása.

A népművészetről

A családi, iskolai és lakóhelyi miliő a gyermek számára megszűri a környezeti hatásokat, s konkrét cselekvésszabályozó, módosító eredménye van, referenciamiliők, mert érték- és mértékadó környezeti alrendszerek társadalmi és természeti összetevőkkel. Ugyanakkor fontos emberi-társadalmi és kulturális légkört is jelentenek.

A szociológia ezt a problémakört „szubkultúraként” tárgyalja. A család azért is a legerősebb, legmélyebb, legmaradandóbb hatású fejlesztő vagy torzító miliő, mivel a gyermeket születésétől kezdve és a személyiségfejlődés meghatározó éveiben veszi körül.

Az iskola a már nagyobb önállóságot „iskolaérettséget” igénylő fejlesztő tevékenységnek, a tanítás-tanulásnak a színhelye. Tárgyi környezete, kerete: az iskolaépület növényekkel is beültetett udvarral vagy kerttel. A teremméretek, a funkcionális megfelelés tornaterem, szaktárgyi tantermek, stúdiók stb. Emberi környezetének jellemzői: a tantestületi légkör, a tanulóközösség belső fegyelme, tartása, az iskola és a család viszonya, ennek pedagógiai összhangja.

Szív- és érrendszeri betegségek, koleszterin és a telített zsírok kapcsolata

Az iskolán túllépve, is rendkívül fontos a gyermek számára. Nem mindegy ugyanis, hogy szabadidejét hol, kikkel és mivel tölti el. Mások szív egészsége környezet művészet lehetőségek, de a követelmények is városban, kisvárosban, külvárosban és falun. A miliőhatások függnek a lakosok szociális összetételétől, réteghagyományaitól, a nemzedéki együttélés sajátosságaitól, a természet közelségétől vagy távolságától, a munkalehetőségektől és még sok más tényezőtől.

Kedvezőtlen esetben a gyermek s a felnőtt miliője hátrányossá is válhat. Erről írja Várkonyi Dezső már ben: „Károsodásokról csak ott és olyan értelemben lehet szó, ahol és amilyen mértékben az szív egészsége környezet művészet a gyermek nem tud a neki megfelelő átlagos magasrendűségre, teljességre kifejlődni; ahol elakad fejlődésében és élettani vagy lelki értelemben csekélyebb értékűvé válik.

A ťlegjobbŤ fejlődésben pedig benne foglaltatik az egyéni adottságoktól elérhető, legkedvezőbb egészségnek, a lelki egyensúlynak és összhangnak és a képességek legmagasabb színvonalának a fogalma. Ez a legfőbb környezet-egészségügyi elv lényege is, és egybeesik az Albert Schweitzer által kifejtett élettisztelet etikájának alapelvével is: az élet legnagyobb értékére emelésének az elvével.

A gyermek miliőjének megfelelő alakítása – mint fentebb jeleztük – több szempontból is alapvető fontosságú. Egyrészt a globális környezetvédelem alapsejtje, bölcsője. Másrészt a gyermek miliőjének kedvező alakítása a szellemi környezetvédelemnek.