Első cél a szív egészsége, Szívünk egészsége már gyerekkorban veszélybe kerül
Szívünk egészsége már gyerekkorban veszélybe kerül
A vérkeringés[ szerkesztés ] A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a működésükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A hormonok ugyancsak a véren keresztül érik el a célsejtjeiket és szabályozzák azok működését. A vér keringését az érrendszerben a szív pumpafunkciója biztosítja azzal, hogy nyomáskülönbséget generál az artériás rendszer valamint a nagy vénák között.
Ez a nyomáskülönbség hajtja a vért.
A legfontosabb ásványi anyagok az egészséges szívműködéshez
A szív üregrendszeréből két vérkör indul, a kis vérkör a jobb kamrából indul a tüdőartériával és a tüdőn át ahol megtörténik a gázcsere a bal pitvarban végződik, míg a nagyvérkör a bal kamrából indul az aortávala főverőérrel, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák. Az erek keresztmetszete az elágazásokkal csökken, ugyanakkor az érrendszer összkeresztmetszete nő. A tápanyagok és a gázok cseréje a hajszálerek kapillárisok szintjén történik.
Adott pillanatban csupán a kapillárisok egy részében van aktív vérkeringés. Ezt a kapillárisok eredésénél található izomelemek teszik lehetővé, melyek összehúzódásukkal csökkentik a véráramlást, míg elernyedve megnyitják a hajszálereket.
Elektrokardiográfia
Ezzel a mechanizmussal tudja az aktuális igényekhez igazítani a szervezet a keringést. Erre azért van szükség, mert a keringő vértérfogat túl kevés ahhoz, hogy egyidejűleg az összes érbe jusson, másrészt a szívnek is túl nagy munkát jelentene a kellő vérnyomás biztosítása.
A sejtekből kiszabaduló anyagcseretermékek ugyancsak befolyásolják a helyi véráramlást. A hajszálerekből utána a vénás rendszerbe kerül a vér.
A kisebb vénák összeömléséből egyre nagyobbak jönnek létre, míg végül két nagy vénán keresztül áramlik vissza a vér a jobb pitvarba. Az artériás rendszertől a pitvarokig a nyomás végig csökken. Az artériák és a vénák szerkezetileg eltérnek egymástól.
Fontos, hogy nem a bennük áramló vér oxigéntartalma alapján nevezzük el az ereket hanem aszerint, hogy a véráramlás bennük szívtől a periféria felé ezek az artériák vagy a periféria felől a szív felé ezek a vénák tartanak.
Így például a kisvérköri artériák oxigénszegény és szén-dioxid első cél a szív egészsége vért visznek a tüdőhöz, míg a tüdővénák oxigéndús vért szállítanak a bal pitvarba. Azaz nem az erekben áramló vér összetétele, hanem az áramlásnak a szívhez viszonyított iránya a meghatározó.
A legfontosabb ásványi anyagok az egészséges szívműködéshez - HáziPatika
A hagyományos artériás és vénás vér elnevezés csak a nagy vérkörre érvényes. Az artériák és vénák falvastagsága és falszerkezete a bennük uralkodó nyomásviszonyoknak felel meg. Még összetettebb a helyzet a magzati keringésben. A fent leírtaktól bizonyos szervek vérellátása különbözik, például az emésztőtraktus esetében, ahol a bélfal hajszálereiben megtörténik a tápanyagok felszívódása, majd az ezeket összegyűjtő vénák a májkapuvénán vena portae keresztül a májba juttatják a vért.
Itt a vénák ismét hajszálerekre oszlanak és a vér keveredik a máj artériás vérével, első cél a szív egészsége ismét vénák gyűjtik össze, amik aztán a vena cava inferiorba ömlenek. Ezt a másodszori kapillarizációt a máj anyagcserében betöltött központi szerepe teszi indokolttá, hiszen így a bélből felszívott tápanyagok, gyógyszerek és mérgező anyagok először a májba jutnak, ahol a májsejtek átalakíthatják őket. A vér[ szerkesztés ] A vér Folyékony sejt közötti állományú kötőszövet.
Elektrokardiográfia – Wikipédia
A vörösvértest, fehérvérsejt és a vérlemezke az alakos elemek közé tartozik. A sejt közötti állomány vérplazma vizet, ionokat és fehérjéket tartalmaz. A vérplazma fehérjéi a globulinok, fibrinogén és az albuminok.
A sejtes összetevők aránya a vér teljes térfogatához képest a első cél a szív egészsége, mely fontos orvosi paraméter, normálértéke kb. Vörösvérsejtek[ szerkesztés ] A vörösvérsejtek vér alakos elemeinek a legnagyobb részét teszik ki, 1 mikroliter vérben kb.
Így kellene étkezni az egészséges szív és érrendszer érdekében
A vörösvértestek a vöröscsontvelőben képződnek. A korong alakú vörösvértesteknek eredetileg van sejtmagjuk, de ez az érésüket követően lebomlik. Feladatuk a légzési gázok szállítása. A vörösvértest fő tömegét a hemoglobin nevű proteid összetett fehérje teszi ki. A hörgőkben lévő O2 a parciális nyomás révén a hörgőt borító vérérbe jut.
De így nem lesznek egyenlőek a töltések, így egy Cl- ion lép ki a vérplazmába. A szénsav idővel CO2-re és H2O-ra bomlik. A szövetekhez elérésekor az O2 leválik a hemoglobinról, és a szövetekbe, majd a sejtekbe jut. A vörösvértestek élettartama kb. Az elöregedett vörösvértestek a lépben és a májban bomlanak le. Az öreg vörösvértestek a megváltozott ozmotikus hatások miatt szétesnek.
A kiszabaduló hemoglobinból a vas-ion felszabadul és a porfirinváz szétesik. Belőle festékanyagok bilirubin és biliverdin képződnek. A májban képződő festék az epébe jut, amely a tápcsatornába ömlik.
Vérkeringés
Ez okozza az ürülék színét. A vérlemezkék és a véralvadás[ szerkesztés ] A vérlemezkék[ szerkesztés ] A vérlemezkék kb.
A vöröscsontvelő őssejtjeinek a citoplazmájából leválással képződnek. Rendkívül jó a kitapadási készségük, ezért megtapadnak a sérült érfalon, és elősegítik a véralvadást. Általában napig életképesek, majd a lépben vagy a májban bomlanak el.
A véralvadás [ szerkesztés ] Az ér apróbb sérülésekor az ér simaizmai összehúzódnak, ezt érspazmusnak hívjuk.
Elindult a Szívhang Program!
Nagyobb sérülések esetén elkezdődik a vérlemezkék kitapadása, mely vérrögöt képez, ezzel elállítva a vérzést. A véralvadást külső és belső hatások is elindíthatják.
Belső pl: a sérült érből enzimek szabadulnak fel, külső pl: az ér megsérülése. Ezen sorozat eredményeként az eddig inaktív enzimek aktiválódnak és létrejön az aktiváló komplex. Kalcium jelenlétében katalizálja a fibrinogén fibrinné való alakulását.
A fibrinogén polimerizációval fibrin lesz. Míg a fibrinogén vízben oldható, a fibrin nem.
A polimerizált fibrinek hálót képeznek. Kovalens kötések erősítik.
